bash.md

Linux

Fájlrendszer

Fontos könyvtárak

A Linux fájlrendszer egy közös gyökérkönyvtárral rendelkezik, ez a /, ezt gyakran root könvyvtárnak is nevezik.

A legfontosabb könyvtárak:

• /bin: binaries, felhasználói parancsokhoz tartozó binárisok, pl. bash, ls, tar.
• /dev: devices, eszközök, pl. a /dev/null.
• /etc: et cetera, rendszerszintű konfigurációs állányok, pl. az /etc/hosts és az /etc/hostname.
• /home: a felhasználók saját home könyvtárai itt találhatók.
• /lib: libraries, függvénykönytárak.
• /proc: processes, virtuális fájlrendszer a folyamatok és más kernelszintű adatok lekérésére.
• /root: a root felhasználó konfigurációs állományait tartalmazza. Nem összetévesztendő a / root könyvtárral.
• /sbin: system binaries, rendszerszintű bináris állományok.
• /tmp: temporary, vagyis átmeneti fájlok. Újraindításkor törlődik a tartalma.
• /usr: user, csak olvasható felhasználói adatok. Másodlagos hierarchia, azaz szintén tartalmaz bin, lib és sbin könyvtárakat. A /usr/bin könyvtárban található sok fontos parancs binárisa.

A /dev/null könyvtárba irányított adatfolyammal semmi sem történik -- nem íródik ki se a szabványos kimenetre, se fájlba, se más eszközbe.

Érdekesség: az informatikai szleng része a "ment a devnullba" kifejezés.

Jogosultságok

A Linux fájlrendszerében kezdetektől fogva kiemelt szerepet kapott az, hogy az egyes állományok hozzáférését precízen szabályozni tudjuk (access control). Minden fájlhoz tartozik egy tulajdonos felhasználó (owner) és tulajdonos csoport (group). Beállítható, hogy az owner, a group és a többi felhasználó milyen jogosultságokkal rendelkezzenek: tudják-e azt olvasni (read), írni (write) és azt futtatni (execute). Az ls -l parancsnál ezeket a jogosultságokat rwxrwxrwx formátumban láthatjuk.

Egy fájl futtathatóvá tételéhez használjuk az alábbi parancsot:

chmod +x fájlnév

Rendszergazdai jogosultságok

A sudo (superuser do) paranccsal ...

Mikor van a leggyakrabban szükség rendszergazdai jogosultságokra? A legtöbb fejlesztési feladat elvégezhető rendszergazdai jogosultságok nélkül. Általában a következő feladatoknál van szükségünk rendszergazdai jogosultságokra:

• Csomagok telepítése és frissítése: apt-get install, apt-get update, apt-get upgrade.
• Program vagy függvénykönyvtár telepítése forráskódból: make install.
• Rendszerkonfigurációs állományok módosítása, pl. nano /etc/hosts.
• Jogosultságok beállítása, pl. sudo chmod 644 *.html.
• Tulajdonos beállítása, pl. sudo chown -R myuser:myuser /var/lib/myapp/.

Az su (switch user) paranccsal felhasználót válthatunk. Az su - parancs alapértelmezés szerint a root felhasználóra vált. Ha ismerjük a jelszavát, akkor rendszergazdai jogosultságokhoz juthatunk. Általában nincs szükség az su használatára. Ubuntu rendszeren alapértelmezés szerint a root jelszava nincs beállítva, így nem is tudunk belépni vele.

A sudo hasonló a Windows rendszerekben használt UAC (User Account Control) megoldáshoz.

Fontos. Bár a nevük hasonló és bizonyos problémákat mindkettővel meg lehet oldani, a su és a sudo parancsok teljesen különbözőek.

Bash

A Bash nem csak futtatókörnyezetet, hanem egy szkriptnyelvet (script language) is definiál. Az általános célú programozási nyelvekkel (pl. C, C++) szemben a szkriptnyelvek általában a következő jellegzetességekkel rendelkeznek:

• Dinamikus tipizálás: a változók típusát nem definiáljuk előre.
• Fordító helyett futás közben értelmező (interpreter) futtatja.
• Akár soronként is értelmezhető.
• Minden futási időben értékelődik ki.

Alapvető fájlkezelő parancsok

parancs	jelentés
pwd	print working directory: kiírja az aktuális könyvtárat
mkdir test	make directory: test könyvtár létrehozása
cd test	change directory: könyvtár váltása
touch 01.txt	fájl hozzáférési idő módosítása vagy fájl létrehozása
echo 02	kiírás
ls	könyvtár tartalmának listázása
ls -la	részletes lista
cp 02.txt 03.txt	copy: másolás
mv 02.txt 03.txt	move: mozgatás vagy átnevezés
cat 02.txt	concatenate: fájlok tartalmának összefűzése és kiírása
clear	képernyő törlése
chmod +x my.sh	change mode: jogosultságok beállítása

A Windows-zal ellentétben Bash alatt a keresett elérési útvonalban nem szerepel az aktuális könyvtár, csak a PATH környezeti változó.

Megjegyzés. Törekedjünk arra, hogy használjuk a TAB billentyűvel az automatikus parancs- és fájlnév kiegészítést. Amennyiben több lehetőség adódik a kiegészítésre, akkor a TAB kétszeri lenyomása után ezekről listát kapunk. A paramétereknél is érdemes a TAB billentyűt használni, mert különböző típusú elemek kiegészítését is tudja a Bash shell.

Alapvető parancsok

Ezek a fájlok a /bin, /sbin és /usr/bin könyvtárakban található.

echo chmod chown cat cut

CSV fájlok. Egyszerűségük ellenére a CSV állományokat elterjedten alkalmazzák a rendszerüzemeltetéstől kezdve különböző -- több gigabájtos -- nagy adathalmazok elemzéséig.

Csővezetékek és szűrők

A Bash támogatja a csővezetékek és szűrők (pipes and filters) architekturális modell alkalmazását. Az egyes alkalmazásokat különböző szűréseket és transzformációkat végeznek, az alkalmazásokat pedig csővezetékek kötik össze. A vezetékeket a | (pipe) karakterrel jelöljük. Például a számjegyet tartalmazó fájlneveket az alábbi paranccsal írathatjuk ki:

$ ls | grep "[0-9]"

A /proc/cpuinfo fájlban található sorok számát az alábbi paranccsal kaphatjuk meg:

$ cat /proc/cpuinfo | wc -l

Tipp: ha csak egy fájlon végzünk műveletet, akkor általában nincs szükség a cat parancsra. A parancs felesleges használatának külön neve is van: "useless use of cat". A kapcsolódó hívják. “The purpose of cat is to concatenate (or ‘catenate’) files. If it's only one file, concatenating it with nothing at all is a waste of time, and costs you a process.”

Összetettebb programok elkészítésére nem javasolt a Bash használata. Ökölszabályként az 1000 sornál hosszabb Shell szkriptek kódok karbantartása már közel lehetetlen. Alternatívaként javasolt valamilyen fejlettebb szkriptnyelv, pl. a Python vagy a Perl használata.

Gyorsbillentyűk

A ↑ és ↓ billentyűk segítségével lépkedjünk a korábbi parancsok között. A konzolkimenetben való navigációra a Shift+Page Up és Shift+Page Down billentyűkombinációk használhatók. A korábbi parancsok között a Ctrl+R megnyomása után lehet keresni (reverse incremental history search mode). Ilyenkor a Ctrl+R többszöri megnyomásával lehet visszafelé lépkedni a korábbi parancsok között. Ha megtaláltuk, amit keresünk, akkor az Enter segítségével végrehajthatjuk, vagy az Escape segítségével szerkeszthetjük is. A Ctrl+U segítésével lehet a parancs kurzor előtti részét kitörölni.

Szkriptelés más platformokon

Windows szkriptek

Microsoft Windows alatt hagyományosan a batch fájlokat (.bat, ritkábban .cmd) használták szkriptelésre.

Egy példa batch fájl:

@echo off

rem Recursively print all files in directory
for /r %%i in dir do (
    echo %%i
)

A batch futtatókörnyezet kevesebb funkcióval rendelkezik, mint a Bash, így általában még nehezebb áttekinthetőbb alkalmazásokat készíteni. Ennek a megoldására készítették a PowerShell nyelvet. A PowerShell több mint 15 évvel a Bash után született, így jóval modernebb szemléletű: szövegfolyamok mellett objektumok kezelésére is képes, valamint képes a Microsoft .NET keretrendszerére keretrendszerével szorosan együttműködni.

A PowerShell programozás hangsúlyosan szerepel az Informatikai technológiák szakirány Intelligens rendszerfelügyelet tárgyán.

Platformfüggetlen szkriptek

Platformfüggetlen szkriptek készítésére -- néhány alapelv betartásával -- kiválóan használhatók a korábban már említett Python és Perl nyelvek. Valamivel kevésbé elterjedtek erre a célra, de szintén jól alkalmazhatók a Lua és a Ruby nyelvek. Egy Java-alapú szkriptnyelv a Groovy, amit a Gradle build keretrendszer is használ.

Érdekesség: a Batsh projekt egy olyan programozási nyelvet definiál, ami a batch és a Bash szkriptek funkcióinak metszetét valósítja meg, így a Batsh nyelven készült kódból batch és Bash szkript is generálható.